2016. április 30., szombat

Farida

Farida by Grembi MadiHun
Örök vagyon, avagy sose múlnék el (2016)
Hogy a karácsonyi rajzolgatás igen félresikerült állkapcsa rendbejött-e? :)

Szerintem megszépült... :)

Ő lett   Farida, az Örök vagyon - avagy sose múlnék el női főszereplője. A történet íródik, s apránként a facebook-oldalára csöpögtetek belőle. :)

Addig is... Catrina gömbölyödik - borítóterv (hah, de nehezen megy), és mivel az egy románc, hát szerelmes versekkel bővül, míg a nyomdai munkára várni kell. Enélkül ugyanis csak keményfedeles kötetben lenne praktikus, ami megkétszerezi a költségeket...

És hamarosan a polgári életemben is visszaállhatok a munkába - lassan, de végre gyógyulgatok! :)

2016. április 24., vasárnap

Viharles

Őrült széllökések, hideglelés, kedvetlenség. Na, mi a kihívás ilyenkor? Hát persze! Egy derűset költeni. :) S ez a vers így kezdődött:

          "Orkán tépázza a vén diófát, 
           inkább meghajlik, semhogy odébbáll, ..."

A címe: Szeleburdi gondolat

S utána hálás voltam Annak, a ki a körülményektől függetlenül képes és szeret betölteni vidámsággal. Én remekül szórakoztam. Remélhetőleg a Catrina olvasóival is ez esik majd, mert a soványka regény mögé tűzdelek néhány verset, hogy mélyebb tartalom legyen a nyomtatási költség mögött, amiből nem igazán tudok egy bizonyos szintnél lejjebb faragni.

Éledezem, s velem együtt a blogom is. Zavar volt a kínok közt, s arra jutottam, ahogy az életemben, úgy a felbontott bonbonok (blogok) közt is rendet kell tennem. Túl sok és szerteágazó - épp mint jómagam. De fókusz! :) Ezért...

s mert született magyar vagyok, a www.grembimadihun.blogspot.com a magyar közönséghez szól. "Ez itt az én hazám!" Az angol nyelvű farigcsálás és fejlődés a www.madihun.blogspot.com oldalon formálódik, hogy ékesszólást tanulhassak más nyelven is. De ez a magyar olvasókat vajmi kevéssé érdekli. A madihun-hu, -en, -id, stb. pedig a tehetségek köré fonódik, országonként (bár ez hosszú távú elkötelezettség, a liánok növési ideje sokkal hosszabb). A blogger rendszerében a .com, .hu stb. az olvasó területe szerint jelenik meg, ha jók az információim, tehát akármilyen véget üthetünk, át fog ugrani az aktuálisra. 

S a nem saját műveket ki fogom takarítani, vissza- vagy áthelyezem oda, ahova leginkább passzol: a tehetség témakörét a madihun-nyelv szerintire, az érdekességeket a kávészünetre. Itt pedig csak a MadiHun alkotások és szüleményeik jelennek meg (kivéve az eszperente, ami Gréti név alá születik). Tehát ha valaki a MadiHun újdonságokra vár, itt megleli.

A többi pedig titok...

2016. február 18., csütörtök

Catrina

<< Cathie bátortalanul lépked a rakpart szélén. A szürke monstrum ott a távolban hintázik. Megtorpan. És mi van, ha...? Mi van, ha megnősült? Vagy... ha ronda tokás, szakállas ember lett? Vagy ha úgy megsérült, hogy...? Jaj! Belegondolni is rossz!

– Hát nem azért válok végre szabaddá, hogy újfent ápolónő legyek!

Megrémült. Tudta, a szerelem áthidalná az ilyen felvetéseket, de hát mégis... és na... „Cathie, te tényleg bolond vagy!” Átszaladt a másik oldalra, szorosan a falhoz húzódott. A lábai mégis vitték. Lassan, bizonytalanul.

Ó, hát nem is kell elárulnia magát! Gyorsan levette a brosst, s a virágot eldugta a ridiküljébe. Majd szépen odamegy, megnézi magának, hogy milyen lett, s ha úgy adódik, visszahelyezi... Igen, ez jó lesz így.

És mi van, ha ő is így számítgat? Lehet, hogy úgy mennek el egymás mellett, hogy nem is tudják majd? Ha ő is csak utóbb venné fel a jelet. De a lába húzta vonagló testét. „Ha már ennyit vártál erre a napra, ne most add fel!” Előhalászta csinos, sőt olykor már nélkülözhetetlen szemüvegét, belebújt, és a már megközelített Catherina azonnal a homályos szürke óriásból egy jól körülhatárolt, elegáns hajóvá változott. Ami előtt... oh! Egy jóképű negyvenes hatalmas sárga rózsacsokorral...

Ó! Cathie szívében briliáns csengettyűk kórusa éledt. Megállt, s elmélázott rajta. Juj, de cuki!

Felélénkülve kotorászni kezdett a brossért, remegő ujjakkal biggyesztette vissza. Elsimította ruháját, pördült egyet örömében, s megállt az út szélén, hogy a kocsisor után átmenjen.

Még egyszer célirányosan a leszerelt katonára nézett, és...

És földbe gyökerezett a lába. >>

A borítóterv-szavazat sajnos nem hozott eredményt. Valószínűleg vagy képcsere szükséges, vagy képeffektus használat (homályosítás). Nem egyszerű, ha az író maga akar mindent... 


Könyveim